Lőrinczi István

Image
Lőrinczi István

Permakultúra tervező, outdoor tréner

1970. november 11-én születtem Marosvásárhelyen. Már általános iskolás éveimben a Kővirág öko-kör tagja voltam, ahol először találkoztam a rendszerben való gondolkodással. 10 éves koromtól előbb édesapámmal és barátaimmal, majd szervezett körülmények között a Pro Natura ’86 hegymászó csapattal hegyi tapasztalatokat kezdtem gyűjteni a Kárpátokban. 1989-ben hegymászó instruktori vizsgát szereztem, majd érettségi után 1990-ben Budapestre költöztem.

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Mycobakteriológiai Referencia Laboratóriumában asszisztensi munkába kezdtem. Néhány évvel később két éves laborasszisztensi és egy éves bakteriológiai képzésekre, majd a Budapesti Műszaki Egyetem keretén belül radiológiai, sugárvédelmi tanfolyamra jártam. Ezt követően Svájcban és Németországban TBC mycobakteriológiai továbbképzéseken vettem részt, mely során új diagnosztikai és gyógyszer-érzékenységi módszereket ismertem meg és ezeknek magyarországi bevezetéséhez hozzájárultam. Munkáimnak eredménye a „Klinikai és járványügyi bakteriológia” kézikönyvben1999-ben megjelentek. 

1998-ban a Hegyvidék SE keretén belül hegymászó szakosztály alapításában részt vettem, amelynek hat évig a vezetője voltam. Magashegyi túravezetőként számos túrát vezettem a Kárpátokban és az Alpokban egyaránt, valamint egy Nyugat-Himalája expedíció főszervezője és vezetője is voltam 2000-ben. 2003-tól több szaharai túrán vettem részt, majd 2010-től gyakran túráztam Ázsia országaiban.

2000-től csapatépítéssel, 2005-től vállalati önkéntességgel és karitatív csapatépítéssel foglalkoztam, valamint 2010-től fenntarthatósági ismeretterjesztő programokat kezdtem szervezni. 2014-15-ben a Kisközösségi Program keretében az ELTE Humánökológiai Tanszék vezetője által tartott humánökológiai képzésen vettem részt. Munkáimat az Outdoor Mission Kft. ügyvezetőjeként, és az Ökológiai Művelődés Alapítvány kuratóriumi elnökeként végzem. Hatodik éve vagyok főszervezője az ÖKO-Sziget környezetvédelmi rendezvénynek, második éve családoknak az Életrevaló tábort és felnőtteknek „A lakatlan sziget” túlélő programot tartom. 2020-ban 37 szervezetettel összefogva a „LÉPNÉL? – Tegyünk együtt a beporzókért” kampányt indítottunk útjára, amelynek a vezetője vagyok. 

Másfél éve kezdtem elmélyülni a permakultúra tervezési rendszerben, és tavaly az Életfa által szervezett PDC (Permaculture Design Course) képzésen vettem részt. A permakultúra a természetben szerzett eddigi tapasztalataimat és fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteimet strukturálta, keretrendszerbe helyezte. A belváros szívében, otthonom körfolyosóján permakultúra szemlélettel tervezett rendszert hoztam létre, amely a szakma és a média figyelmét is felkeltette. A projekt keretében több mint 80 fajta növénnyel (~50 ehető) kísérletezem, az állatvilág bevonásával, dézsatavas és vertikális csatornás vízrendszerrel, használva a megújuló energiákat és a modern technológiát egyaránt. Célom bemutatni és minél szélesebb körben bevezetni a városi permakultúra adta lehetőségeket. A Kárpát-medence permakultúra tervezői csapatának aktív tagja vagyok, akikkel közösen egy mentorprogramot indítottunk. 

Hitvallásom, hogyha a városokra úgy tekintünk, mint a sziklafalakkal szabdalt hegyekre, akkor a hegyvidéki mintázatokat, jellemzőket felhasználhatjuk a városi permakultúra tervezésnél. Mivel a Föld lakosságának közel 70%-a városokban lakik, nem kérdés, hogy a városi permakulturának van-e relevanciája. A permakultúra tervezői rendszer ugyanis megoldási alternatívát kínál a globális ökológiai- és társadalmi válságok enyhítésére.